Andaguából Espinar városába utaztunk. A 200 kilométeres távot 14 óra alatt abszolváltuk Dél-Peru talán legritkábban járt útján, ami az Altiplano bányafalvait köti össze. Fantasztikus táj, működő vulkánok, magányosan legelésző lámacsordák és senki által nem látogatott inka romvárosok tették színesebbé a kínszenvedéssel felérő utazást, ami alatt azt is megtudtuk, milyen a ceviche kecskeveséből.
Peru piszok turistás. De csak akkor, ha kizárólag a higlihtokra koncetrál az ember, mint a Machu Picchu vagy a Titicaca-tó. Pedig nem annyira nehéz lemenni a térképről és olyan helyeket felfedezni, amikről egyetlen útikönyv vagy utazó blog sem ír. A Colca- és a Cotahuasi-kanyont céloztuk meg, de nem a klasszikus módon, hanem lemászva a gringó ösvényről az Andok egyik eldugott zuga felé vettük az irányt. Így jutottunk el Espinarba és leltünk rá Peru legizgalmasabb romvárosaira.